Békítő
Békítő
Tarts meg irigyen magadnak,
Tarts meg mindaddig,
Míg a halálom életben tart.
Együtt készítünk,
- emlékszel még? -
Két pici üvegpalotát,
Díszeset, kedveset.
Amit én készítek,
A te nyakadba akasztom,
Pont a szíved fölé,
Benne rejtem el
Lényem lényegét.
Amit te készítesz,
Akasztod majd
Az én nyakamba,
Pont a szívem fölé.
Így mindig veled leszek,
S te ugyanígy velem.
Együtt növünk fel
Majd felnőtté,
De igazi felnőttek
Nem leszünk sosem.
S majd öregen
Együtt ülünk kertünkben,
És őszülő kis fejed
Mellemre hajtod,
S reszkető kézzel is
Öleljük majd egymást.
1999. nyár